Sokkal többet akar a bérbeadó, mint amit a bérlő fizetni tud

A fővárosi bérlakáspiacon tovább nyílt az olló a keresleti és a kínálati árak között decemberben: a bérlők átlagosan 215 ezer forintért kerestek lakást, a bérbeadók viszont átlagosan 249 ezer forintot kértek kiadó ingatlanjukért. Érdemes átnézni a hitellehetőségeket.

A kínálati és a keresleti ár közötti különbség 16 százalékra, 2020 vége óta nem látott szintre emelkedett Budapesten – állapította meg az egyik ingatlanokkal foglalkozó portál. A közösségi albérletkereső platform szerint a budapesti lakhatási válság tovább mélyült, az átlagos bérleti díj a nettó átlagkereset 57 százalékát tette ki, annak ellenére, hogy 2024-ban alig az infláció felett, 4,2 százalékkal kerültek feljebb a bérleti díjak. A 2023-as 19 százalékos bérletidíj-drágulás olyan mértékben rontotta a bérlők fizetőképességét, hogy már nem tudtak lépést tartani a díjak emelkedésével.

A bérlők fizetőképességének folyamatos csökkenése miatt egyre nehezebbé vált a lakások kiadása a 250 ezres átlagos bérleti díj felett, és ez a korlát 2025 első felében is fennmaradhat.

Az ingatlanközvetítő 2025-ben az albérletpiacon lassú kínálatnövekedésre számít. A befektetési ingatlanvásárlást támogathatják a lejáró állampapírok utáni kamatkifizetések, és ezek az ingatlanok a szigorodó Airbnb-s szabályozás miatt a hosszú távú piacon jelenhetnek meg. A bérlők fizetőképességének alakulása ennél sokkal nehezebben prognosztizálható.

És itt érdemes megnézni, mire is lenne elég egy átlagos bérleti díj a hitelpiacon. A Bankradar hitelkalkulátora szerint, ha 20 évre vennénk fel hitelt, ebből 10 évig fix kamattal számolunk, akkor most 247 000 forint havi törlesztőrészlettel 35 millió forint hitelt tudnánk felvenni. Ehhez 800 000 havi jövedelmet igazoltunk, ami egy pár esetében az átlag alatti keresetnek megfelelő összeg, tehát teljesíthető.